Pedig én nem érzem rosszul magam az átlag életemben. Már nagyon messze van az az idő, amikor valami nagyon nagyon különlegest akartam megvalósítani minden téren, és főleg az életemmel kapcsolatban. Ma már nem gondolom, hogy különleges ember vagyok, és hogy másra vagyok hivatott mint egy átlagélet :) Többször megtalálom az élet egyszerűségében a szépséget, mint korábban. Régen mindenből valami fantasztikus kellett, valami csodálatos, ha ez nem jött össze, akkor alkottam én valami felforgatót, valami drámait. Nem tudtam hogy mi az egyensúly az erőben :) Vagyishát lehet hogy az én kibillenő erőegyensúlyomat ezek a drámaiságok húzták pont a helyére. Elképzelhető.
De nagyon elkanyarodtunk.
Szóval panelproli-nyolctólnégyig-átlagpesti nem főz. Hiba. De ha már így alakult és nem főz, akkor mi marad? Megvenni a legközelebbi (és valljuk be egyetlen) menza kínálatából valamit, ami drága. Mert kb csak a főzelék nem drága, és ha épp olyat főztek, amit szeretek, akkor örülök, de ha épp nem olyat...akkor meg vehetem meg a húst - krumplival kombót drágán. És tényleg fáj fizetni a kasszánál, és minden ilyen fizetés alkalmával megfogadom, hogy holnaptól főzök, mert én még egyszer ennyit nem fogok kiadni egy sima ebédre.
És ugye. Másnaptól sem főzök. NYILVÁN :)
Mert egy hét áll a hétköznapokból, amikor vagy barátokkal vagyok valahol, vagy Borisszal valahol, vagy igaz mindkét halmaz. Na ezek a napok kiesnek, mert nem vagyunk otthon, vagy nem vagyunk annyit otthon. Maradt egy - két nap. Na ebben az egy két napban lehet mosniteregetni, meg pakolászni, meg mosogatni, vásárolni, bármitcsinálni, mindentcsinálni. De valahogy ebbe sem fér bele a főzés :))
És amúgy is az van, hogy én a főzést túlbonyolítom !! Ha láttál már embert, aki guggol a sütő előtt, és nézi (az amúgy lealufóliázott!) sülő húst, hogy vajon mikor lesz kész - na, az én vagyok.
Pedig állítólag a kvantum...kvantumvalamilyentudomány (kvantumfizika?) bebizonyította, hogy a legkisebb részecskék viselkedésére hat a megfigyelő személye. És ha bámulod a teavizet, hogy mikor fog felforrni, akkor lassabban forr fel :) De bizony. Ez komoly! (Najó, ezt már lehet csak én találtam ki).
Fentiek szerint nem túl jó ötlet figyelni a húst, miközben sül.
Ez az egyik. A másik meg, hogy eddig életemben 2 X sikerült olyan kaját csinálnom, amivel maximálisan elégedett voltam, plusz a palacsinták persze. Mert vagy az állaga nem olyan lett, vagy az íze, vagy csak simán sz*ar lett. Pl. a pörköltek. Eddig négyszer csináltam pörköltet, és abból háromszor asszem ki is dobtam.
Nem szaporítom a szót: Gondjaim vannak a főzés tudományának életembe implementálásával. (Jó ide ez a szó? - külön posztot megérnének azok az emberek, akik hibásan használják az idegen szavakat beszéd közben!)
Tökre jó lenne finomakat főzni, és finomakat enni, mert nem vagyok hajlandó ételt rendelni !! Próbáltam kb 3x2 hétig, és sosem ment tovább. Úgy érzem, ha még a kaját is rendelném, végképp elismerném, hogy olyan szinten uniformizált az életem, amire már nem mosolyogva mondom azt hogy átlag irodai dolgozó vagyok, hanem sírva!! Igen, az ételrendelésből való kimaradás az én utolsó bástyám!!! :)
Úgyhogy gyerekek meg kell tanulnom főzni, és időt kell ennek szentelnem az életemben.
Én nem tudom más hogy csinálja.......de nagyon tisztelek mindenkit, aki nem csak hétvégén főz!
(Még elárulom, hogy az én saját "jó NŐ" sztereotípiámnak a 30%-át az adja, hogyha valaki finomakat főz.)
tehát amíg ez nincs meg, akkor a saját szememben is csak 70%ról indulok a jónőségben.....és igen....vannak még mínuszoló tételek !!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése