2011. április 18., hétfő

Jégkorong, azaz szép volt fiúk

Ha az ember lánya egy fiúval él együtt, akkor előbb utóbb olyan közel kerül a sporthoz, amilyen közel magától sosem szeretett volna. Elkezd focimeccseket nézni, előbb csak TV-ben, majd A Puskásban. Aztán jön a tenisz, a snooker, a favágóverseny, és végül a jéghoki is.
Lányok kontra sport esetében nagyon fontos, hogy találjunk egy nekünk küllemre tetsző sportoló férfiút, és akkor van értelme nézni a meccseket. Azokat a meccseket. A többi meg úgy lecsúszik mellé :) Lányok, na de nem így van?? :)) Najó, nem.....közben tényleg elkezdni élvezni az ember a dolgot, rákap az ízére. Én sem csak a Davidvilla-s, és Djokovics-os történéseket nézem!
Ja, és az igazi durvulás, hogy hívhatom a meccsekre a barátnőimet is, és ott az igazi összekacsintások, és hattalmas röhögések! Ilyen szintű tesztoszteronnal azért nem mindennap találkozunk, mint pl focimeccseken.

Egyik kedvencem: (nem tudom megmondani melyik meccsen volt....). Csatár és védő a színen, körbe mindenhonnan a magyar szektorból hallani a "Fussál", "Rúgd le" "Vedd már el" beszólásokat....de akkor egy higgadt, dörmögő hang, szotyolát épp kiköpés után csak ennyit mond "Öld meg" :)
Más helyzetben biztos ijesztő lett volna, de itt ütős volt :))

És akkor az élménybeszámolás: Tegnap átestem életem második élőben nézett jégkorong meccsén (az elsőt is Borisz jegyzi). Barátnővivés itt is volt. Nézzük a meccset, hadd ne mondjam, hogy az elején nem nagyon tudtuk követni Manka barátnőmmel, hogy épp hol van a korong. Meg hatalmasakat szisszentünk, mikor újabb és újabb játékosokat kentek fel szó szerint a palánkra ! Volt röhögés is dögivel, mert ami néha a pályán ment jobban emlékeztetett egy hokiütőkkel súlyosbított szurkolói bunyóra, mint játékra. De persze csak nekünk, lányoknak. A férfi nézők ezt csak úgy hívják: Hoki.
Az első találatunk ( a magyar válogatotté) elég nagy extázis volt! Felugrott az egész stadion (kivéve 4 embert, a holland szurkolókat), és szólt a zene, és konkrét őrjöngés volt, és akkor fellövelltek a lángcsóvák, és tapsoltunk, és ugráltunk, és boldogok voltunk!! Nagy pillanat volt! (és volt még pár ilyen a mérkőzés alatt).

Méltathatnám a válogatottat, de ezt gondolom többszáz újságíró megtette már mára virradóra :) A szakmai részéhez meg úgysem értek. Marad a laikus + női néző oldala: Köszönjük szépen fiúk az élményt!!!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése