Mártírkodás

Ma kitaláltunk (T-vel) egy jó kis gondolati képet arra, hogy mi is a mártírkodás valódi lényege! Az, hogy az ember gyűjti szépen a zsarnok pontokat magának. Azaz: mártírkodom, jaj én kis szegény...mit fel nem áldozok, de nem baj, hisz az élet majd úgyis kárpótol engem, ejj mostmár nekem is kijár valami, hisz eddig már mi mindent eltűrtem. És a legvégén: most már legyen Az amit Én akarok, és akkor jön a Zsarnok. Kivéve ha valaki haláláig mártír marad - de itt is jól megfigyelhető a háttérből zsarnokoskodás.
Egész egyszerűen nem bízik abban, hogy az élet úgyis odaad neki mindent, ami jár, hanem ki akarja csikarni, úgy taktikázik, hogy fel akarja magát áldozni, aztán majd tartja a markát. De a legvégén Isten csak beleköp majd...
Szóval mártírság elkerülendő: hiszek abban, hogy úgyis mindent megkapok, ami nekem van szánva.
És akkor innentől kezdve már lehet szabadon kérni is bármit, lelkiismeretfurdalás nélkül, bárkitől. Ha nem jár nekem, akkor úgysem kapok, nem? :) És nem kell azt csinálni, amit én is csináltam tini korom óta, hogy nem akartam kérni semmit, és azt hittem ezzel mekkora jófej vagyok. Mostanra meg kiderül nem is voltam az :) Ha kellett valami, inkább kérnem kellett volna!

Drága Istenem, ha egyezik az akaratoddal, akkor kérlek adj nekem plusz 50.000 forintot minden hónapban! Előre is köszönöm szépen, jöjjön el a Te országod, legyen meg a Te akaratod!
Jó éjszakát :)