Könyvek

Amint említettem előző bejegyzésben, ki fogom venni a könyvtárból a Szép új világot!
De addig is: lássuk, mostanság miket olvasok. A múlt hét óta Füst Milán: A feleségem története c. könyvet,
mert egy másik könyvben volt ebből egy idézet, ami annyira megfogott, hogy érdemesnek véltem belenézni mit is rejt ez az iromány! És nem volt csalódás :) Nagyon jó olvasni, mert a főhőst a gyanakvása a féltékenység útvesztőjébe viszi, lapról lapra (napról napra) egyre csak tébolyodik, haladunk az őrület felé, és ami mindebben a legszebb, hogy mindeközben Ő szeret! Szereti a feleségét, mégha a pokolba kívánja is, mert oda kívánja! Kíváncsi vagyok a végkifejletére!

És amik kedvenc olvasmányok voltak eddig, mert nagyon megfogtak:
 - Gárdonyi Géza: Ida regénye. Ahol a főhősök tiszteletről és kényszerházasságról indulnak és szerelem lesz a vége.
 - Szerb Antal: Utas és holdvilág. A főhős belső vívódása...ennyire emlékszem. És hogy mennyire közel állt hozzám a története, amikor olvastam.
 - És egy könyv, aminek nem emlékszem a címére! De a legutolsó jelenetére igen: hogy a Mádám meghalt, és ül a pincében egy fotelben kicsinosítva, és a kisfiú naponta lemegy hozzá, és kirúzsozza. Hogy szép legyen, holtában is. Ez nagyon groteszk, de nekem nagyon szép is egyszerre!

(Hirtelen ennyi jutott eszembe, de majd még folytatom)

 - ja még persze Markez könyvek, úgymint 100 év magány, habár egyszer azt valaki a fejemhez vágta, hogy ezt a könyvet mindenki szereti. ÉS? Meg a Szerelem kolera idején, itt is a vége a legjobb (ne olvasd ela kövtkező két sort, ha még nem olvastad a könyvet, de szándékozol. Szóval a happyend: addig hajóznak majd föl s alá, amíg meg nem halnak - de igazából, azért ez gyönyörű beteljesülés, nem?