Hogy hol bukom el mindig?! Ott, hogy amikor klappol minden lelkileg és jó passzban vagyok, akkor azt fixálni akarom, elbízom magam, úgy érzem a bölcsek köve már a zsebemben van, és én most már túl vagyok ezeken az emberi (depis, befordulós, marcangolós stb.) dolgokon.....de N E M !!!!
Újra és újra felüti a fejét a gebasz! És én újra és újra úgy reagálódok, hogy letaglóz. Képes vagyok teljesen szétidegelni magam, hogy mé' van ez/az már megint, illetve képes vagyok a teljesn önmegsemmítésig szidalmazni magam, meg hogy én milyen egy ember vagyok.
De.
Itt van példának a tegnap. Az első eset (már amennyire én emlékszem), hogy egy ismét szar szituáció közepén, amikor is megint választhattam volna a jól ismert menekülőutat úgymint : önszapulás, marcangolás, "szívtelen vagyok" és "nem tudok szeretni", és akkor csúszás le a sötétségbe, úgy döntöttem választom a másik utat: "De, tudok szeretni és igenis van szívem". És ez egy érdekes érzés volt. Mert ugyan a szivárvány nem ragyogott fel felettem, nem sütött ki hirtelen a nap, de valami mégiscsak történt. Amit akkor úgy tudtam megfogalmazni, hogy önmagam legyőzése (jelentsen ez bármit is!).
Ma ahogy újragondoltam, valahogy úgy tudnám megfogalmazni, hogy kvázi Főnix-feeling :)
Azaz mikor elkapja az embert az az életérzés, hogy oké, történnek dolgok, amiket szarul élek meg, de nem kell elzuhanni a lehetséges lelki szakadék mélyéig, hanem meg lehet állítani a folyamatot, és nem kell a hamvakból újraéledni, lehet ezt egy szárnyveszteség után is éppúgy! Visszagyógyíthatja magát az ember, nem kell elmenni a megsemmisülésig!!
És én megint úgy éreztem, hogy WOW !!! Egy újabb spanyol viasz darabka :)
Ahol már épp van egy kis lelkierőm, megállíthatom a folyamatot, és visszagyógyíthatom!!
Mekkora jó már, nem?
Meg aztán fixálni úgysem lehet semmit (ezért az egyért eléggé haragszom az életre. Igen, tudom, gyerekes vagyok. Nembaj.)
Vannak helyek, ahonnan már nem eshetsz vissza ugyanoda, vagy esetleg kisebb eséllyel esel le.
De LE FOGSZ ESNI :))
Úúúúútálom :D
De talán most már nem fog annyira megviselni.
